A „llekparkol”
Taln a „llekparkol” kifejezsben fogalmazdik meg leginkbb az egyttes feladata:
„… ’pihenhelyekre’ is szksgnk van: olyan helyekre, ahol Istenrl s a llekrl (ami az v) szl mindaz, amit ppen tesznk, s a lelket tpllja. Olyankor, amikor ppen nekelnk, hegedlnk, szent szvegeket olvasunk, szent szvegekrl beszlgetnk – anlkl, hogy tudatosan brmi klnset tennnk –, a llek tpllkozik s ’parkol’. Pihen, flretve mindazt, ami kvl, a munkahelyen, az utcn, a vilgban trtnik. Nem azrt szksges ez, mert el akarunk szakadni a vilgtl, hanem azrt, hogy Isten kzelben maradhassunk.” (beszlgetsrszlet)
Az albbi idzetekkel, gondolatokkal abban szeretnnk segteni, hogy a llek pihenhelyre s tpllkra talljon.
|
