�NEKEK �NEKE

 

                      

 

 

 

2.  A szerelem beteljesed�se (Amor Sanctus)

 

BEVEZET�S AZ �NEKEK �NEK�HEZ  (http://www.kereszteny.hu)

Az �nekek �neke, vagyis a legszebb �nek a v�leg�ny �s menyasszony k�lcs�n�s szerelmi �nek�b�l �ll� sorozat, ahol majd egy�tt vannak, majd elv�lnak, majd keresik �s megtal�lj�k egym�st. A v�leg�nyt "kir�lynak" (1,4.12) �s "Salamon"-nak (3,7.9) nevezik. A menyasz-szonynak a neve "Sulammit" (7,1), amit vonatkoz�sba hoznak Sunamittal, aki D�vid �s Salamon t�rt�net�ben szerepel (1Kir 1,3; 2,21-22). A hagyom�ny szerint Salamon k�ltem�nyeket szerzett (1Kir 5,12), ez�rt neki tulajdon�tott�k ezt a k�ltem�nyt is. �gy ker�lt Salamon a k�nyv c�m�be (1,1). Az irodalmi elj�r�s ugyanaz, mint a P�ldabesz�dek, a Pr�dik�tor vagy a B�lcsess�g k�nyv�ben. A c�m miatt az �nekek �nek�t a b�lcsess�gi k�nyvek k�z� sorolt�k. A g�r�g Bibli�ban a Pr�dik�tor k�nyve m�g�tt, a Vulg�t�ban a Pr�dik�tor �s a B�lcsess�g k�nyve k�zt, kifejezetten k�t "salamoni" k�nyv k�z�tt van. A h�ber Bibli�ban az �t megill�t (tekercs) �l�n �ll, amelyeket a nagy �nnepeken olvastak. Az �nekek �nek�t h�sv�tkor.
Ez a k�nyv, melyben nincs sz� Istenr�l �s amely a szenved�lyes szerelem hangj�t haszn�lja, �mulatba ejt. Kr. u. az 1. sz�zadban zsid� k�r�kben k�telyek mer�ltek fel k�noni volt�r�l, �s a k�rd�st a hagyom�nyra val� hivatkoz�ssal d�nt�tt�k el. A kereszt�ny Egyh�z is mindig szent�r�si k�nyvnek ismerte el.
Nincs az �sz�vets�gnek olyan k�nyve, melyre oly sokf�le magyar�zatot adtak volna, mint erre. Csak k�t elfogadhat� van k�zt�k. A zsid� tud�sok alleg�ri�nak �rtelmezt�k: Isten szeretete Izrael ir�nt, �s a n�p szeretete Isten ir�nt �gy van benne le�rva, mint a h�zast�rsak szeretete egym�s ir�nt. A h�zass�gi szimbolik�t k�l�nben a pr�f�t�k Oze�s �ta fejlesztett�k ki. A r�gi egyh�zi szerz�k, Mopszvesztai Teodort kiv�ve, ezt a vonalat k�vett�k, de az alleg�ria n�luk Krisztusnak az Egyh�zzal k�t�tt misztikus h�zass�g�t jelentette. A modern katolikus magyar�z�k �ltal�ban v�ve h�ek maradtak az allegorikus �rtelmez�shez, de k�l�nb�z� v�ltozatokban. Tartj�k magukat az �ltal�nos t�telhez, hogy Jahve Izrael jegyese, �s ebb�l kiindulva keresik az �nekek �nek�ben Izrael megt�r�s�nek t�rt�net�t, rem�nyeit �s ki�br�ndul�sait. Jegyzeteink ezt a magyar�zatot veszik alapul.
A m�sik magyar�zat a k�nyv sz�veg�nek a term�szetes �rtelm�t tartja meg. Azt gondolja, hogy az �nekek �neke dalok gy�jtem�nye, amelyek �nneplik a t�rv�nyes emberi szerelmet, amely megszenteli a h�zast�rsak egyes�l�s�t. A t�rgy prof�n, de m�gis vall�sos, mert az Isten meg�ldja a h�zass�got. Ugyanez az emberi szerelem mell�kesen m�s �sz�vets�gi k�nyvek t�rgya is, pl. a P�ldabesz�dek vagy a Pr�dik�tor k�nyvei�, �s n�ha m�g a kifejez�sek is eml�keztetnek az �nekek �neke kifejez�seire. Ezt igazolja a pr�f�t�k elj�r�sa, akik ugyan�gy besz�lnek Jahve �s Izrael viszony�r�l. Nincs teh�t semmi k�l�n�s abban, hogy ennek a t�rgynak egy eg�sz k�nyvet szenteltek, �s hogy a k�nyv beker�lt a k�nonba, �s hogy Istent�l sugalmazottnak kell tekinteni.
Ha elfogadjuk az allegorikus magyar�zatot, akkor az �nekek �nek�ben kereshetj�k Jahve �s Izrael kapcsolat�nak az elgondol�s�t �s kibontakoz�s�t. A benne tal�lhat� t�rt�neti utal�sok el�seg�tik a k�nyv kor�nak a meghat�roz�s�t is. �gy keletkez�s�t a Kr. e. 5. sz�zad m�sodik fel�re vagy valamivel el�bbre helyezhetj�k. Ha �gy tekintj�k, mint k�l�nb�z� korokb�l sz�rmaz� �nekek gy�jtem�ny�t, ehhez a t�rt�neti bizony�t�kok hi�nyoznak. A nyelv alapj�n is felt�telezhetj�k, hogy a fogs�g ut�ni id�b�l sz�rmazik.
B�rmilyen is az �nekek �nek�nek irodalmi magyar�zata, mindig jogos azt arra a kapcsolatra alkalmazni, amely Krisztus �s Egyh�za k�zt van, vagy amely az egy�ni lelket Istenhez f�zi. Ebben az �rtelemben haszn�lt�k fel Keresztes Szent J�nos �s m�s misztikusok is.