Pinczinger J�zsef

1948. �prilis 2-�n sz�letett Buenos Airesben, Argent�na f�v�ros�ban. Apja Pinczinger Lajos, magyar sz�rmaz�s�, a piarist�kn�l mag�n tanul�k�nt �retts�gizett (S�k S�ndor volt az oszt�lyf�n�ke) �s 1927-ben Argent�n�ban telepedett le. Anyja, Adorinda Francisca Dobal, spanyol bev�ndorl�k l�nya.

�ltal�nos iskola �vei befejezt�vel a zenep�ly�t v�lasztotta �s felv�telt nyert heged� szakon a “Conservatorio Nacional de M�sica Carlos L�pez Buchardo” nemzeti konzervat�riumba, mely akkoriban zenetan�rk�pz�k�nt m�k�d�tt, ahol az �nekkar, a zenekar �s a kamara tri� tagja volt.

1968 �s 1971 k�z�tt �nekelt a F�v�rosi “Coro Facultad de Arquitectura” - ban (�p�t�szeti Egyetem �nekkar), ahol Antonio Russo volt az egy�ttes mestere. Befoly�s�nak �s ir�ny�t�s�nak k�sz�nhet�en v�ltoz�s k�vetkezett J�zsef zenei tanulm�nyaiban, hisz a zenetan�ri diploma megszerz�se ut�n a karnagyi p�ly�t v�lasztotta.  K�t �vig volt az �nekkar tenor sz�lam felel�se. T�bb zen�sz t�rs�val megalap�totta �s vezette a “Grupo Joven de m�sica antigua”-t (Fiatalok r�gi zenei egy�ttese), k�zben zenetudom�ny �s karvezet�s szakokra j�rt az “El Salvador” katolikus egyetemen, illetve a Teatro Col�n operah�zban.

Tanulm�nyait r�videsen megsz�ntette, mert Europ�ba utazott.

1971-t�l 1973-ig a Magyarok Vil�gsz�vets�ge �s a Magyar Kultur�lis Kapcsolatok Int�zet r�v�n �szt�nd�jas vend�ghallgat�k�nt karvezet�st, Kod�ly m�dszert, magyar n�pzen�t �s zenet�rt�netet tanult a Liszt Ferenc Zeneakad�mi�n, ahol szint�n a tagja volt az int�zm�ny �nekkar�nak.

Ezut�n P�rizsba utazott, hogy Phillippe Caillard mesterkurzus�n r�szt vegyen, azonban k�zben felaj�nlott�k a Madridi N�met Iskola priv�t zenetan�ri �ll�st, melyet elfogadott, �s 1973-1974-es iskola�vekben ott dolgozott.

Szint�n �szt�nd�jat nyert a Granadai   XVI.   Zene �s T�nc Fesztiv�l (“Manuel de Falla”) ny�ri karnagyi kurzus�n. Tenor volt a fesztiv�l Kamara K�rus�n.

1974-ben visszat�rt Argent�n�ba, �s 1986-ig Villa Carlos Paz nev� v�rosban �lt, ahol 10 �vig, mint �ltal�nos �s k�z�piskolai zenetan�r dolgozott.  Az �nkorm�nyzati �nekkar�nak karnagya lett, �s a v�ros Kultur�lis Igazgat�s�g zene szekci�j�nak felel�se.

�t �ven kereszt�l � szervezte a tartom�nyi, majd orsz�gos k�rus tal�lkoz�kat. 1986-ban bemutatta a “Canciones para ninos de hoy” (Dalok mai gyerekeknek) saj�t szerzem�ny� dalciklust. Villa Carlos Paz-ban t�bb kamarai egy�ttes alap�t�ja, vezet�je, illetve tagja volt.

Szint�n ekkor alap�totta meg �s szerkesztette a helyi “La Alkuza” kultur�lis foly�iratot.

1981-1982-ig �szt�nd�jask�nt tov�bbk�pz�si tanulm�nyokat folytatott P�rizsban. Viola da Gamba-t tanult a Schola Cantorumban �s Gregori�n �neket, blockfl�t�t, Francia renesz�nsz vok�lis polif�ni�t �s Orff-Kod�ly m�dszert a Katolikus Egyetem Liturgikus Int�zet�ben. Ott a “Petite ensemble baroque” tagja volt.

Visszat�rt Argent�n�ba, ahol az el�bb eml�tett v�rosban folytatta munk�ss�g�t.

T�bb sz�nh�zi darabhoz szerzett zen�t, ezek k�z�tt volt: “A salemi boszork�nyok” (Arthur Miller), “A kopasz �nekesn�” (Ionesco) “K�z�pkori ismeretlen szerz�k r�vid v�gm�vei” stb.

1986-t�l n�gy �vig a Budapest-Kelenf�ldi Szent Gell�rt pl�b�nia k�ntorak�nt �s az �nekkar vezet�jek�nt dolgozott. Itt kompon�lta �s az ifj�s�gi egy�ttessel bemutatta t�bbek k�z�tt a "Kelennf�ldi Passi�" �s "Az �r n�kem p�sztorom" c�m� m�veit.

1990-t�l 2003-ig a Budapesti J�zsef Attila, majd a Szent Imre gimn�zium zenetan�ra, az �nekkar �s zenekar vezet�je lett. Megalap�totta a “Rajeczky Benjamin” gregori�n �nek �s n�pdal versenyt.

Az iskola egy�tteseivel t�bb m�vet mutatott be, k�zt�k a “Kar�csonyi Orat�rium” - ot, a Szent Imre mis�t �s a Missa Taiz�-t. Az iskola Latinovics Zolt�n di�ksz�npad r�sz�re k�t sz�nh�zi darabnak is �rta a zen�j�t.

A Szent Imre Gimn�zium “Szent R�bert” oszt�lyf�n�ke volt.

Tan�tott a Zs�mb�ki Zeneiskol�n �s mint helyettes tan�r az akkori Zs�mb�ki Tan�t�k�pz� f�iskol�n.

2013-2017-ig zenetan�r, majd kultur�lis szervez�, a Roma Klub vezet�je �s a Roma Napok szervez�je volt a Zs�mb�ki Premontrei Szakk�z�piskola �s Gimn�ziumban.

A Zs�mb�ki “Keresztel� szent J�nos” templom Schol�nak vezet�je.

2004-tl 2017-ig az “Amor Sanctus” egy�ttes vezet�je �s komponist�ja.

2014-ben, amikor Villa Carlos Paz meg�nnepelte alap�t�s�nak 100. �vfordul�j�t, beker�lt a v�rost kultur�lis �let�nek 100 legmeghat�roz�bb szem�lyis�gei k�z�.

2015-ben Villa Carlos Paz-i Quo Vadis kiad� megjelentette magyar �s spanyol nyelven a “L�lekparkol�” (Camino a casa) c�m� k�nyv�t. Ez alkalommal a v�ros �nkorm�nyzata megtisztelte a “Illusztris Polg�r” c�mmel.

2018-ban A Magyar �rdemrend lovagkeresztje (polg�ri tagozat) kit�ntet�sben r�szes�lt.

BESZ�LGET�S

PINCZINGER J�ZSEFFEL

Sokan eml�kezhetnek r�d mint a Kelenf�ldi Szent Gell�rt Pl�b�nia egykori k�ntor�ra, illetve mint a Budai Ciszterci Szent Imre Gimn�zium volt �nektan�r�ra, de tal�n kevesebben tudj�k, mennyire sokoldal�an k�pzett zen�sz vagy…

Argent�n�ban, a Buenos Airesi Zeneakad�mi�n szereztem heged�tan�ri diplom�t. 1971-ben �szt�nd�jas vend�ghallgat�k�nt ker�ltem Budapestre, ahol a Zeneakad�mi�n k�t �ven �t karvezet�st, magyar n�pzen�t, Kod�ly-m�dszert �s zenet�rt�netet tanultam. Tan�rom volt Sz�nyi Erzs�bet, Makl�ri J�zsef, Kro� Gy�rgy. 1974-ben a Granadai Ny�ri Zenei Fesztiv�l karnagytov�bbk�pz� kurzus�ra kaptam �szt�nd�jat. H�t �vvel k�s�bb, 1981-ben – ism�t �szt�nd�jask�nt – eljutottam P�rizsba, ahol a Katolikus Int�zet Liturgikus Zenei Tagozat�n gregori�nt, XVI. sz�zadi francia polif�ni�t, Orff-Kod�ly m�dszert �s viola da gamb�t tanultam. A k�ntori oklevelet 1986-ban szereztem meg, de ekkor m�r k�ntork�nt dolgoztam a Kelenf�ldi Szent Gell�rt Pl�b�ni�n.

Szinte eg�sz �letemben zenetan�t�ssal foglalkoztam – id�n lesz harminch�rom �ve annak, hogy el�sz�r l�ptem be �r�t tartani egy oszt�lyba. Spanyolorsz�gban a Madridi N�met Szent Mih�ly Iskol�ban, Argent�n�ban az Istengyermek Pl�b�niai �ltal�nos �s K�z�piskol�ban tan�tottam. Magyarorsz�gon a J�zsef Attila Gimn�ziumban, a k�s�bbi Budai Ciszterci Szent Imre Gimn�ziumban kezdtem el a tan�t�st, jelenleg a Zs�mb�ki Premontrei Szakk�z�piskola �s Szakiskola zenetan�ra �s az ottani Szent Norbert Alap�tv�ny kultur�lis szervez�je vagyok. Emellett a zs�mb�ki szk�l�t is vezetem.

Az Amor Sanctus reperto�rj�nak nagy r�sz�t a te k�l�nleges hangz�s�, m�ly hitet sug�rz� szerzem�nyeid alkotj�k. Hogyan kezdt�l el zen�t szerezni?

Mint szinte mindenki, aki zen�vel foglalkozik, �n is viszonylag kor�n megpr�b�lkoztam a zene�r�ssal. De igaz�b�l – „komolyabb sz�nd�kkal” – a Szent Gell�rt Pl�b�ni�n sz�letett az els�, t�nyleg el�ad�sra sz�nt „m�”: ez volt Az �r n�kem p�sztorom. K�s�bb egyre ink�bb belej�ttem, �s att�l fogva folyamatosan �jabb �s �jabb darabokat �rtam, kiz�r�lag egyh�zi �nekeket. �gy gondolom, ilyen �rtelemben a Szent Imre Gimn�ziumban t�lt�tt �vek is igen gy�m�lcs�z�k voltak – sok darabot �rtam az ottani di�koknak, t�bbek k�z�tt a Taiz�, a Simplex �s az Ifj�s�gi Mis�t, a Kar�csonyi Orat�riumot. De legink�bb az Amor Sanctusban „�lem ki magam” mint zeneszerz�.

Sok m�ved sz�letett a zsolt�rok, a k�z�pkori himnuszk�lt�szet vagy �ppen egy-egy szent�r�si jelenet ihlet�s�b�l…

M�r r�g�ta kiz�r�lag bibliai vagy szent �r�kt�l sz�rmaz� sz�vegekre �rok zen�t. Ezek k�z�tt vannak �- �s �jsz�vets�gi id�zetek, zsolt�rok, Szent Bern�t, Aquin�i Szent Tam�s, P�zm�ny P�ter k�ltem�nyei. Jobb sz�vegeket nem tudn�k kital�lni, �s ezek a sz�vegek nem csak azt foglalj�k �ssze, ami a hit�nkkel, az egyh�zzal kapcsolatos, hanem azt is magukban hordozz�k, amit az ember �rez vagy �rezhet, felfoghat Istenb�l �s a Vele val� kapcsolatb�l. Igyekszem alkalmazkodni a liturgi�hoz – fontosnak tartom az ordin�rium szigor� betart�s�t, nemcsak sz�veg�ben, de szerkezet�ben is. Sokszor az eredeti latin sz�vegre �p�l a dallam, mert sz�vesen engedek a latin nyelv� sz�veg „l�ktet�s�nek”. Kisebb-nagyobb sikerrel pr�b�lkozom azzal, hogy valamif�le h�d jelenjen meg abban, amit �rok. Olyan h�d, ami �sszek�ti a t�bb �vsz�zados egyh�z kincseit – a gregori�n �neket, a szent sz�vegeket – a mai zenei nyelvezettel.

�gy gondolom, hogy az egyh�zban csak �gy lehet alkotni, ha az, aki alkot, ismeri �s �rt�keli mindazt, ami a m�v�szetben az egyh�z kincs�v� v�lt. Ekkor nem szakad meg a folyamatoss�g, �s nem keletkeznek olyan m�vek, amelyek teol�giailag hib�sak, tele vannak kisebb-nagyobb t�ved�sekkel, �s teljesen „szubjekt�v” – a szerz� egy�ni �rz�sein alapul� – kiindul�pontb�l sz�letnek, liturgiai szempontb�l pedig teljesen �nk�nyesek. Ezek a m�vek alkalmatlanok a szolg�latra. Az egyh�zi zen�ben els�dleges szerepe van a sz�vegnek, ami – Istenr�l vagy Istenhez sz�l� – ima, teh�t a zen�nek a sz�veghez kell alkalmazkodnia.

Az Amor Sanctus vezet�jek�nt kezdett�l fogva fontosnak tartod a gregori�n zen�t. Lassan hagyom�nny� v�lnak a minden hangszerk�s�retet n�lk�l�z�, gregori�n �nekes nagyb�jti szentmis�k. Ez egyfajta �sszekapcsol�d�s a r�gi korok embereinek im�j�val, istenkeres�s�vel…

Nagyon �rt�kes �s k�l�n�sen fontos, hogy az Amor Sanctusban t�bbf�le st�lusban �nekelj�nk, �s k�pess� v�ljunk mindannak az el�ad�s�ra, ami az egyh�zi zene k�l�nb�z� st�lusaib�l val�s �rt�ket k�pvisel. Mindezek alkalmasak arra, hogy mis�ken, ima�r�kon, szents�gim�d�sokon szolg�ljunk �ltaluk. Ilyenek a gregori�n �nekek – akadnak k�zt�k el�g nehezek is –, a polifonikus m�vek, a taiz�i �nekek vagy az ortodox dallamok.

Van egy igen eredeti kifejez�sed, �gy hangzik, hogy „l�lekparkol�”. Valamik�ppen tal�n az Amor Sanctusnak is hivat�sa, hogy „l�lekparkol�v�” v�ljon. Hogyan �lhetj�k ezt meg?

Mindannyian v�gyunk arra, hogy eg�sz �let�nkben – lelki �rtelemben – Isten k�zel�ben lehess�nk, igaz? („Nyugtalan a mi sz�v�nk, am�g meg nem nyugszik Benned” – mondja Szent �goston.) Eg�sz �let�nk folyam�n j�v�nk-megy�nk, dolgozunk, sz�rakozunk – �s emell� oda�ll�tjuk a c�lt, hogy h�v� kereszt�nyk�nt mindig mindent �gy tegy�nk, hogy az Istenhez fordul� ima legyen – k�pletesen sz�lva: v�gig „ad�sban maradjunk”. De ezt nagyon neh�z megval�s�tani. A szentmise �s a szents�gek v�tele mellett „pihen�helyekre” is sz�ks�g�nk van: olyan helyekre, ahol Istenr�l �s a l�lekr�l (ami az �v�) sz�l mindaz, amit �ppen tesz�nk, �s a lelket t�pl�lja. Olyankor, amikor �ppen �nekel�nk, heged�l�nk, szent sz�vegeket olvasunk, szent sz�vegekr�l besz�lget�nk – an�lk�l, hogy tudatosan b�rmi k�l�n�set tenn�nk –, a l�lek t�pl�lkozik �s „parkol”. Pihen, f�lret�ve mindazt, ami k�v�l, a munkahelyen, az utc�n, a vil�gban t�rt�nik. Nem az�rt sz�ks�ges ez, mert el akarunk szakadni a vil�gt�l, hanem az�rt, hogy Isten k�zel�ben maradhassunk.

M�rciusban volt k�t�ves az Amor Sanctus egy�ttes. Visszatekintve erre a k�t �vre, mi jelentette sz�modra a legnagyobb �lm�nyt?

A legnagyobb �lm�nyem az, hogy t�bb mint t�z �v ut�n megval�sult egy �haj, egy v�gy, hogy �jra egy�ttlegy�nk, �jra az egyh�zban �s ezen bel�l „a sz�kebb p�tri�ban”, a Szent Gell�rt Templomban �nekelj�nk, zen�lj�nk. Sz�momra ez a hely nem csak nagyon fontos volt �letem egy neh�z id�szak�ban – a Gondvisel� kez�nek �jabb bizony�t�kak�nt – hanem k�telez is arra, hogy korl�taim ellen�re a legjobb tud�som szerint tegyem, amit tennem „kell”. Bevallom, sokszor ez nem eg�szen siker�l. M�gis, ez nem csak azokkal szemben k�teless�gem, akik b�znak bennem, hanem Istennel szemben is, akinek sokkal tartozom, b�r tudom, hogy Õ mindent ingyen adott.