|
LÉLEKPARKOLÓ
>>>
| |
|
Latin text >>>
Amor Sanctus
Szent Bernát ritmusa az isteni szeretetről
Szent szeretet, szűz szeretet,
Ünneplő, derűs szeretet
Kiben nincsen semmi bűn,
De minden örömöt ismer
S meri megcsókolni Istent
Bizalommal, mindig hűn!
Szűz szeretet, mindig diadalmas,
Mégis mindig lakodalmas,
Mégis mindig mámoros!
Magas szeretet, királyi
Több mint fiui s leányi;
Mátkasággal koszorús!
Hol ez megvan: mi hiányzik?
S kiben nincs meg, légyen bárki:
Egyenlő a senkivel.
Szeretetben lesz a lélek
Arája az Istenségnek
S Krisztusával egybekel.
A szeretet sír és óhajt;
A szeretet kér és sóhajt;
Sóhajjal táplálkozik.
A szeretet, hogyha nem könny,
Nem sóhaj, mélyéből nem jön,
Nem is égő, igazi.
S oly nagy a szeretet lángja
És az égést úgy kívánja,
Hogy kihunyni sohse fog;
Semmi zápor el nem oltja
S folyóvíz el nem fojtja;
Mindig csak jobban lobog!
S ez a láng maga az élet;
Másra nem lehet szükséged!
Ami jó még van egyéb,
Nélküle nem ér semmit!
Mind leolvad és elomlik!
Mind csak tűnő semmiség…
|
| |
|
|
|
Lábnyomok |
|
2009.02.05. 13:34 |
Lábnyomok
…
Egy ember álmában a tenger partján sétált az Úrral. Az égen, mint valami vetítővásznon, életének jelenetei peregtek. Minden jelenethez lábnyomok tartoztak a homokban – saját lábnyoma, meg az Úr nyomai. Miután az utolsó kép is kialudt a mennybolton, hátra nézett, és észrevette, hogy egyes helyeken csak egy sor lábnyom látható. Visszaemlékezett, hogy ezek épp életének legnehezebb, legszomorúbb korszakaihoz kötődnek.
- Uram – szólalt meg zavartan –, azt mondtad, ha a te utadat járom, végig velem maradsz, de most életutam legrögösebb szakaszain csak egy sor lábnyomot látok. Nem értem, miért hagytál el épp akkor, amikor a legnagyobb szükségem volt rád.
- Kedves gyermekem – felelte az Úr – , én szeretlek és sohasem hagynálak el.
A szenvedés és megpróbáltatások idején azért látszik csak egy lábnyom, mert ott a karomban vittelek.
(ismeretlen szerző)
|
Lackfi János szövege |
|
2008.12.24. 08:22 |
SZÁLLÁSKERESÉG
Merre van Betlehem?
Én sehol nem lelem.
Jaj, emberek, jaj, angyalok,
Ellankadok, és megfagyok!
Merre van Betlehem?
Messze túl tengeren?
Szent kisfiam elringatom
És hogyha sír, az fáj nagyon!
Merre van Betlehem?
Lesz-e jó emberem?
Ő majd itat, ő majd etet,
És eltöröl sós könnyeket!
MÁRIA ALTATÓJA
Tente, kicsi csillag,
Véd a puha szalma,
Földre legurultál,
Égi aranyalma.
Piheség, puhaság,
Elaludt a világ!
Két kicsike kéztől
Retteg a király már,
Csillagokon által
Két kicsike láb jár.
Szuszogó barikák,
Az övé a világ!
Pólya fedi tested,
Fagy bele ne csípjen,
Pólya kicsi tested,
Benne a nagy Isten.
Arany ég, aranyág,
A miénk a világ!
|
BÖJTE CSABA ADVENTI LEVELE |
|
2008.12.20. 08:58 |
JÖJJ KÖZÉNK ISTENÜNK - BÖJTE CSABA ADVENTI LEVELE
Ülök az egykedvű őszi borongásban, 2008. november 28-án, az egyházi év utolsó napján. Csend van bennem, várakozás. Múlik egy év! Vagy egy egész világ? Nem tudom!
Körülöttem forrong minden! Vitázó politikusok, választásra készülnek, jót akarnak, dícsérik magukat és szidják egymást. Kapzsi bankárok által felhergelt, fölösleges üveg gyöngyök után futkosó, kapkodó emberek kiabálnak, vagy tanácstalanul néznek maguk elé értetlenül. És itt vannak a naponta megfagyó hajléktalanok, a harcot a hitelek súlya alatt feladó vállalkozók, a munkanélküliek és az olcsó termékeket reklámozó médiák. És sorolhatnám tovább de minek, hisz mindezt hihetetlen nagy példányszámban megteszi a sajtó, sok sok csatornán önti a televízió, a megannyi honlap. Ülök és látom, hogy jön Krisztus Király, közeledik csendesen, méltósággal, hozzám, hozzánk, mint hajdan Jeruzsálem falai felé. Megáll és hosszan néz... Testemben hatalmas félelem remeg... csak le ne borulj sírva előttünk Istenünk.
Mindenkinek igaza van! Nem mehet ez így tovább! Tudom eszemmel hogy túl sok már a hazugság, a léha képmutatás. Magam is érzem, hogy jó lenne betörni néhány ablakot, szétverni az álnokok között. Türelmetlenek vagyunk. Egy értelmetlen, nagyon hosszúra nyúlt diktatúrából jövünk, naivan, tisztán indultunk 89-ben, egymás kezét fogtuk, és a sárba borulva több nyelven is együtt imádkoztunk, boldogan kacagtunk. Akkor értettük egymást: most miért nem értjük egymás nyelvét, vágyát, álmait? Forrong a világ! Tudom, hogy mindenki jót akar, jót magának, minél több jót. Mint a gyermekek veszekszünk ócska baba rongyokon és észre sem vesszük, lassan szabadul el körülöttünk a pokol. Nem igaz, hogy ez a világ csak sírásból és vérből tisztulhat meg, léphet tovább! Hogy lehetünk ilyen vakok?
Uram, te hányszor próbáltál összegyűjteni bennünket mint kotló a csibéit? Jó szóval bíztatsz, adtad a szeretet parancsát, és megmosod könnyeiddel lábainkat. Mindent jóságosan nekünk adtál, élhetnénk csendesen paradicsomi békességben. Jól fel tarisznyáztál, mindenünk megvan. A föld csodás termékenysége, szaporít nap mint nap kenyeret nekünk, és van annyi agyag, kő, hogy építhetünk mindenkinek házat, tanyát, otthont ezen a földön. És van annyi vasérc, réz, mangán, hogy egy-egy autó is jutna a családjainknak. És jut könyv, jó film, tiszta bor és csók, szerelem mindenkinek. Nem sajnálod tőlünk a boldogságot. És juthat gyermekáldás, vagy vér a vérünkből, vagy mint Józsefnek a te szent akaratodból. Testvérem lásd, van kit szerethetsz, kit otthonodba fogadhatsz, kivel törődhetsz, kibe belé álmodhatod álmodat. És ültethetsz virágot, platánt, diót, és megéred hisz jó orvosaid vigyáznak rád, hogy fád nagyra nőjön, és árnyékával enyhet adjon családodnak. Tudósaink, mérnökeink mennyi kérdésre kerestek, találtak válasz az évezredek alatt, lassan biztosan hajtsuk uralmunk alá a földet, ahogyan te kérted Istenünk a teremtés hajnalán még a bűnbeesés előtt. Élhetnénk békés testvéri szeretetben tudhatnánk, hogy a rész igazságoknál fontosabb az élet.
A gonosz kacag, ugyanazzal a süket dumával jön, ígér minden kőből kenyeret, fogyassz, habzsolj, ha kell, ha nem, legyen. És ha leborulsz előtte mindent csak neked ígér, az egész bevásárló központot, repülőt, jachtot, de minek? És felvisz csodás templomok ormára, sztár leszel, dobd le magad, fürödj a csodáló emberek tekintetében, hatalmad lesz felettük: Uralkodj, miért vállalnád a szeretet szolgálatát?
Fogyasztás, birtoklás, hatalom, habzsolva kacagsz, és szétmarcangolod világunkat, azt hiszed, hogy győztél, pedig rabszolga vagy, rosszabb, testvéred farkasa, szép tiszta világunk elpusztítója.
Itt állsz Uram a XXI századi Jeruzsálem falai előtt, elöttünk. Szemedben könnycsepp, és nekem nincsenek érveim és mégis arra kérlek, hogy ne bűneinket nézd, hanem újabb adventünkben jósággal jöjj közénk, ajándékoz meg érdemtelen gyermekeidet egy újabb eséllyel, egy szép Karácsonnyal.
Istentől áldott adventi megtérést, szent időt kívánok szeretettel
Cs. t. 2oo8. nov. 28. |
A Teremtő létezése |
|
2008.10.10. 11:13 |
Egy multimilliomos vállalkozó...
|
M. Piotrowski atya írása |
|
2008.10.05. 15:23 |
„Szeressétek egymást” /katolikus magazin 1-2006. számában 7-9. oldal
|
Hajdu Judit |
|
2008.10.05. 15:21 |
Vallomások Isten országáról című könyvéből (70. old.)
|
Hajdu Judit |
|
2008.10.05. 15:20 |
Vallomások Isten országáról című könyvéből (69. old.)
|
Hajdu Judit |
|
2008.10.05. 15:19 |
Vallomások Isten országáról című könyvéből (borítószöveg)
|
Antoine de Saint-Exupéry |
|
2008.10.05. 15:18 |
A citadella (részlet)
|
Egy barátnak |
|
2008.10.05. 15:10 |
(kínai vers)
|
| |
|
|
|
Csend, fény, zene… leheletnyi misztériumában a lélek a mozdulat szobrászaként egy pillanatra megpihen… Talán álmodik, miközben a zene és a csend együttes játékában fel is ébred, rádöbben újra és újra arra a valóságra, hogy Isten sokkal inkább átsejlik a minket körülölelő világban semmint szembetűnik. – Ez az Istennel való finom találkozás szólalt meg az „Amor Sanctus” együttes muzsikáján keresztül...
D. A. >>>
|
| |
|
KARÁCSONYI ORATÓRIUM
(részletek)
>>>
|
|
| |
|
|